Indulok Budapestre a felkelő Nap felé.

Nagyon szeretem a szezon utáni nyugalmat a Balatonon, a csodálatos indián nyár hangulatát, amely az idén egészen novemberig elhúzódott. De néha hiányzik a nagyvárosi nyüzsgés is. Megint gyönyörű idő lesz, a Nap megjelent a Balaton felett és aranyhidat képez. Révfülöp, Zánka, Balatonfüred…

Budapest, Krakkó, Varsó, tovább és tovább. A látóhatár minden lépésnél szélesedik.

A világ karnyújtásnyira közeledik, bárhol lehetek, mit a varázspálca érintésére. Ott, ahol van valaki, aki fontos, gyerek, testvér, barát, ismerős…

Ez elvarázsol! Az egész világ az enyém lehet, korlátlan lehetőségek! Csodálatos és elbűvölő. A világ mintha összemenne és előttem lebegne vibrálva, mintha az űrből látnám. Kinyújtom a kezem és a tenyerembe zárom!

Elszunnyadtam a buszon? Ez már Budapest?

Talán csak egy álom volt, de tudom, érzem, hogy a valóság ugyanolyan fantasztikus! Mindennap tapasztalom!

Üdv Világ!