Indulok Budapestre a felkelő Nap felé.
Nagyon szeretem a szezon utáni nyugalmat a Balatonon, a csodálatos indián nyár hangulatát, amely az idén egészen novemberig elhúzódott. De néha hiányzik a nagyvárosi nyüzsgés is. Megint gyönyörű idő lesz, a Nap megjelent a Balaton felett és aranyhidat képez. Révfülöp, Zánka, Balatonfüred…
Budapest, Krakkó, Varsó, tovább és tovább. A látóhatár minden lépésnél szélesedik.
A világ karnyújtásnyira közeledik, bárhol lehetek, mit a varázspálca érintésére. Ott, ahol van valaki, aki fontos, gyerek, testvér, barát, ismerős…
Ez elvarázsol! Az egész világ az enyém lehet, korlátlan lehetőségek! Csodálatos és elbűvölő. A világ mintha összemenne és előttem lebegne vibrálva, mintha az űrből látnám. Kinyújtom a kezem és a tenyerembe zárom!
Elszunnyadtam a buszon? Ez már Budapest?
Talán csak egy álom volt, de tudom, érzem, hogy a valóság ugyanolyan fantasztikus! Mindennap tapasztalom!
Üdv Világ!